Eltérő írásbeli megállapodás hiányában a jelen Általános Szerződési Feltételek kizárólag az Ügyfél és a MIWE Michael Wenz GmbH, a továbbiakban "a Vállalat" közötti szerződéses kapcsolatra vonatkoznak. Ez akkor is érvényes, ha az Ügyfél saját általános szerződési feltételeit tartalmazza a jelentkezés vagy a visszaigazoló levél. Az Ügyfél ettől eltérő általános szerződési feltételeit nem ismerjük el, még akkor sem, ha azokkal nem mondanak kifejezetten ellent.

(1) A Társaság ajánlata nem minősül a német polgári törvénykönyv (BGB) 145. §-a szerinti pályázatnak,
hanem az Ügyfélnek szóló felhívásként, hogy nyújtson be kérelmet szerződéskötésre. (2) Az ajánlattételi felhíváshoz tartozó dokumentumok, mint például illusztrációk, rajzok stb. a méretek és a súly tekintetében csak megközelítőleg pontosnak tekintendők, kivéve, ha a méretek és a súly pontosságát a Társaság kifejezetten írásban megerősítette. (3) A szerződés csak a megrendelésnek a Társaság általi elfogadásával jön létre. (4) A Társaság által elvégzendő munkák tulajdonságai csak annyiban tekintendők szavatoltnak, amennyiben a Társaság a szavatosságot kifejezetten írásban ilyennek nyilvánította. (5) A megrendelésben nem szereplő vagy a szolgáltatási leírástól eltérő szolgáltatásokra a teljesítést megelőzően külön kiegészítő szerződést kell kötni. Amennyiben e kiegészítő megállapodás megkötésére nem kerül sor, a Társaság nem köteles ezeket a kiegészítő vagy módosított szolgáltatásokat teljesíteni.

(1) A kötelező árat csak a megrendelésnek a Társaság általi elfogadásakor lehet meghatározni, és azzal a feltétellel, hogy a megrendelés elfogadásának alapjául szolgáló megrendelési adatok változatlanok maradnak. A Társaság árai EURO-ban értendők, a vonatkozó törvényes hozzáadottérték-adóval növelten. (2) Minden ár akadálytalan megközelítési és kirakodási lehetőséggel érvényes. Az út akadályoztatása, korlátozott kirakodási lehetőség és időbeli korlátozás esetén felmerülő többletköltségek külön kerülnek felszámításra.

A kivitelezéshez szükséges dokumentumokat (különösen a tervdokumentációkat) az Ügyfél köteles a Vállalatnak térítésmentesen és időben, azaz legkésőbb a kivitelezés megkezdése előtt négy héttel átadni. Késedelmes átadás esetén a kivitelezés megkezdése és a kapcsolódó kivitelezési határidők ennek megfelelően elhalasztásra kerülnek.

(1) A határidők csak akkor kötelezőek, ha azokat a Társaság az Ügyfélnek írásban kötelezőnek erősítette meg. (2) Ha a Társaság felelős a teljesítési határidők túllépéséért, az Ügyfél köteles ésszerű türelmi időt biztosítani. A póthatáridő lejárta után a Megrendelő csak akkor jogosult a szerződéstől elállni, ha a póthatáridő kitűzésével összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy a póthatáridő eredménytelen elteltét követően eláll a szerződéstől. A határidő kitűzésének a német polgári törvénykönyv (BGB) 323. § (2) bekezdése szerinti nélkülözhetetlenségét a fenti rendelkezés nem érinti. 3. Vis maior, üzemzavar és hasonló, a Vállalkozás által nem felróható, előre nem látható körülmények az üzemzavar időtartamára felmentik a Vállalkozást a teljesítési határidők betartása alól. A teljesítési határidők ennek megfelelően meghosszabbodnak. Ezen túlmenően az Ügyfél nem jogosult a szerződéstől elállni vagy a szerződést felmondani, kivéve, ha ésszerűen nem várható el tőle a szerződés betartása a zavaró körülmények elhárításáig.
.

Az átvételre legkésőbb a szerződéses szolgáltatások teljesítéséről szóló Társasági értesítést követő 12 munkanapon belül kerül sor. Az eredményt jegyzőkönyvben rögzítik. Ha az Ügyfél a fent említett 12 munkanapon belül nem állapodik meg és nem hajtja végre az átvételi időpontot a Vállalattal, a Vállalkozás a német polgári törvénykönyv (BGB) 640. § (1) bekezdésének 3. mondata alapján jogosult ésszerű határidőt tűzni az átvételi nyilatkozat megtételére, amelynek eredménytelen elteltét követően az átvétel megtörténtnek tekintendő.

(1) A Társaság gondatlan kötelességszegése, illetve a Társaság törvényes képviselőjének vagy helyettesének szándékos vagy gondatlan kötelességszegése által okozott élet-, testi vagy egészségkárosodás esetén a Társaság a törvényi rendelkezések szerint felel. (2) Az egyéb károkra a következők vonatkoznak: a) A Társaság súlyos gondatlan kötelességszegésén vagy a Társaság törvényes képviselőjének vagy teljesítési segédjének szándékos vagy súlyos gondatlan kötelességszegésén alapuló károkért a Társaság a törvényi rendelkezések szerint felel. b) A Társaság vagy a Társaság törvényes képviselője vagy teljesítési segédje könnyű gondatlanságából eredő lényeges szerződéses kötelezettségek megszegésén alapuló károkért a Társaság a törvényi rendelkezések szerint felel. c) A Társaság vagy a Társaság törvényes képviselője vagy a Társaság törvényes képviselője vagy megbízottja által elkövetett könnyű gondatlanságból eredő lényeges szerződéses kötelezettségek megszegésén alapuló károkért a Társaság felelőssége a szerződéskötés időpontjában előre látható és a szerződésre jellemző kárra korlátozódik. c) A Társaság felelőssége kizárt a Társaság vagy a Társaság törvényes képviselője vagy megbízottja könnyű gondatlanságából eredő mellékkötelezettségek vagy nem lényeges kötelezettségek megszegésén alapuló károkért. d) A könnyű gondatlanságon alapuló mulasztásból eredő kárigények szintén kizártak. (3) A termékfelelősségről szóló törvény rendelkezései egyebekben érintetlenül maradnak.

(1) A Vállalkozás jogosult a szerződést felmondani, ha az Ügyfél nem teljesíti a rá háruló kötelezettséget, és ezáltal a Vállalkozást a szolgáltatás teljesítésének ellehetetlenítésével (a német polgári törvénykönyv (BGB) 293. §-ai ff. §-ai szerinti átadás-átvételi késedelem), vagy ha az Ügyfél nem teljesíti az esedékes fizetést, vagy egyébként adóshiányba kerül. (2) A felmondás csak akkor megengedett, ha a Vállalkozás eredménytelenül adott az Ügyfélnek ésszerű póthatáridőt a szerződés teljesítésére, és kijelentette, hogy felmondja a szerződést, ha a póthatáridő eredménytelenül telik le. (3) A Társaság indokolt felmondása esetén a felmondás időpontjáig a szerződés szerint teljesített szolgáltatásokat az Ügyfél átveszi, és a szerződéses áraknak megfelelően számlázza ki. A Vállalkozás továbbá jogosult a német polgári törvénykönyv (BGB) 642. §-a szerinti ésszerű kártérítésre, amely szerint a megállapodás szerinti díjazás (hozzáadottérték-adó nélkül) 10%-a, amely a munka még el nem végzett részének tulajdonítható, bizonyítás nélkül is ésszerűnek minősül. A megrendelőnek jogában áll bizonyítani, hogy nem vagy lényegesen kisebb kár keletkezett. A ténylegesen magasabb kárnak a Vállalkozás általi érvényesítése is fenntartva marad. (4) Ezen túlmenően a Társaság további követelései érintetlenül maradnak.

Az Ügyfél köteles megtéríteni a Társaságnak minden olyan többletkiadást, amely abból ered, hogy az Ügyfél vétkesen elmulasztja a vállalt határidőt, vagy hogy a kifogásolt hibák a technika szabályai szerint nem észlelhetők. (1) Az Ügyfél által a Polgári Törvénykönyv (BGB) 649. §-a alapján történő rendes felmondás, valamint a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a felmondás időpontjáig szerződésszerűen teljesített szolgáltatásokat az Ügyfél átveszi. A Vállalkozás a szerződés idő előtti megszűnése miatt már nem nyújtott szolgáltatásokért is jogosult a szerződés szerinti díjazásra. Azt azonban le kell vonnia, amit a szerződés felmondása következtében megtakarított költségeken megtakarít. (2) Ezen túlmenően a Társaság díjazási igényéből le kell vonni azt, amit a Társaság az ő munkájának máshol történő felhasználásával szerez meg vagy rosszhiszeműen nem szerez meg.

(1) Az előlegfizetéseket kérelemre a lehető legrövidebb időközönként kell teljesíteni az adott igazolt szerződéses szolgáltatás értékének megfelelő összegben, beleértve az annak alapján fizetendő hozzáadottérték-adó bejelentett összegét is. A szolgáltatásokat ellenőrizhető listával kell igazolni, amelynek lehetővé kell tennie a szolgáltatások gyors és megbízható értékelését. Ebben az összefüggésben a szolgáltatások közé tartoznak a kifejezetten az igényelt szolgáltatáshoz gyártott és biztosított alkatrészek, valamint az építkezés helyszínére szállított anyagok és alkatrészek is, amennyiben a Megrendelő választása szerint ezek tulajdonjoga a Megrendelőre száll, vagy megfelelő biztosítékot nyújtanak. (2) Alternatív megoldásként egyedileg is megállapodhatnak meghatározott időpontokban történő előlegfizetésekről. (3) A Vállalkozás számláit elfogadottnak kell tekinteni, amennyiben a Vevő nem fogyasztó, ha a számla kézhezvételét követő 12 munkanapon belül nem emelnek kifogást. (4) Eltérő megállapodás hiányában a Társaságr valamennyi számlája azonnal és levonás nélkül esedékes. Skontó levonásához külön írásbeli megállapodás szükséges. (5) Ha az Ügyfél fizetési késedelembe esik, a Vállalkozásnak jogában áll a munkát a fizetés teljesítéséig felfüggeszteni. (6) A beérkező befizetéseket - a Vevő ellenkező rendelkezésétől függetlenül - minden esetben a költségekkel, majd a kamatokkal és végül a főköveteléssel együtt kell visszafizetni; több követelés esetén minden esetben a régebbi követelést kell először visszafizetni. (7) A Megrendelő általi beszámítás csak nem vitatott vagy jogerősen megállapított ellenkövetelésekkel szemben megengedett. (8) Az esedékes, nem vitatott számlaösszegek visszatartása a Vevő esetleges vitatott ellenkövetelései miatt nem megengedett.

A Társaság fenntartja az általa készített tervek és munkateljesítmények szerzői jogait. Ezeket a Társaság beleegyezése nélkül nem lehet harmadik fél számára hozzáférhetővé tenni, vagy más módon visszaélni velük. Amennyiben a megrendelés nem kerül megrendelésre vagy idő előtt megszűnik, a megrendelőre vonatkozó dokumentumokat kérés nélkül és minden esetben késedelem nélkül, kérésre vissza kell adni a Társaságnak. A szerződés szerinti ár teljes kifizetésével a Megrendelő korlátlan időre, de kizárólag a szerződés szerinti célra kizárólagos használati jogot szerez a részére átadott munkadarabokra. A Megrendelő által készített tervek vagy munkadarabok bármilyen másolása vagy utánzása nem megengedett.

(1) Kereskedelmi ügyletekben a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróságként Wurzburgot kötik ki.

(1) Szóbeli kiegészítő megállapodások nem születtek. A megállapodás módosításait és kiegészítéseit írásban kell megtenni. Az írásbeliség követelményének módosítását viszont írásban kell megtenni. (2) Amennyiben egyes rendelkezések érvénytelenek vagy érvénytelenné válnak, ez nem érinti a többi rendelkezés érvényességét. (3) Az érvénytelen rendelkezés helyett a felek ebben az esetben olyan érvényes rendelkezésben állapodnak meg, amely megfelel vagy a lehető legközelebb áll az érvénytelen rendelkezés értelméhez és céljához, különösen ahhoz, amit a felek gazdasági értelemben akartak elérni.
. (4) Amennyiben a felek között létrejött szerződés hiányos, ez szintén nem érinti annak érvényességét. Hiányosságok esetén a felek megállapodnak a szerződés olyan kiegészítésében, amely megfelel annak, ami a szerződés szellemének és céljának megfelelően megállapodott volna
ha a felek a szerződés megkötésekor kezdettől fogva figyelembe vették volna a kérdést.