Az eladó fenntartja a jogot az árak megfelelő kiigazítására, amennyiben a szerződés megkötése után a költségek emelkednek, különösen bérmegállapodások vagy az anyagárak változása miatt. Ezeket kérésre dokumentálják a vevő számára. Minden árra a törvényes áfa is vonatkozik. Az eladó nem köteles csekkeket vagy váltókat elfogadni. Ezeket kizárólag feltételes fizetésként fogadja el. A szerelők és a képviselők nem jogosultak a fizetés beszedésére, kivéve, ha az eladó kifejezetten erre utasítja őket. Ha a vevő fizetési késedelembe esik (vagy részleges fizetést mulaszt el), az eladó a mindenkori banki kamatláb szerint kamatot számíthat fel. Fizetési késedelem esetén, illetve ha a megállapodott fizetési feltételek nem teljesülnek, az eladó visszavonhatja a fizetési feltételeket, és megtagadhatja a szerződés fennmaradó részének teljesítését. A vevő csak akkor jogosult beszámításra vagy fizetés visszatartására, ha ellenkövetelése jogilag érvényes, vitathatatlan vagy az eladó által elismert. Ha a vevő általi finanszírozásra vonatkozó írásbeli megállapodás a szerződés szerződéses eleme, az eladó jogosult saját finanszírozásra.

A szállításra és átvételre kész egységeket a vevőnek a vonatkozó értesítéstől számított 14 napon belül át kell vennie/át kell vennie. Ha a szállítás a vevő kérésére késedelmet szenved, a vevőt a raktározási költségekkel terhelik, amelyek összege havonta legalább a teljes számlaösszeg 0,5%-a, a szállításra való készenlétről szóló értesítéstől számított 1 hónap elteltét követően. Megfelelő határidő kitűzése és az említett határidő lejárta után az eladó jogosult a szállítási tárgyat máshol értékesíteni, és a szállítást a vevő részére a határidő megfelelő meghosszabbításával teljesíteni. Ezen felül a szállítási határidő/szállítási határidő eladó általi betartása feltételezi, hogy a vevő teljesítette a szerződéses kötelezettségeit. Az eladó jogosult részszállításokra. Az ilyen szállítások költségeit a vevő viseli. A szállítási határidők nem kötelező érvényűek, amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik. A szállítási határidő akkor kezdődik, amikor minden műszaki és üzleti kérdés rendezésre került. Az eladó nem vállal felelősséget vis maior esetén. Ide tartoznak az üzemzavarok, a gépmeghibásodások, valamint a vásárlási tárgy megsemmisülése vagy megrongálódása. Ebben az esetben az eladó a szerződést részben vagy egészben felbonthatja, anélkül, hogy a vevő kártérítési igényt támaszthatna. Amennyiben a vevő nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit – például elmulasztja az esedékes fizetést, vagy nem a megállapodás szerint teljesíti azt –, az eladó megfelelő határidőt szab a helyzet orvoslására, és amennyiben ezt a határidőt nem tartják be, elállhat a szerződéstől. Határidő megszabására nincs szükség, ha a vevő súlyosan és véglegesen megtagadta a szerződés teljesítését. Amennyiben az eladó indokolt okból eláll a szerződéstől, a vevő köteles megtéríteni az eladónak az ebből eredő költségeket. Az eladó jogosult a vevő által befizetett előlegekből fedezni a felmerült költségeket. Amennyiben a vevő a megfelelő határidő-hosszabbítás lejárta után is továbbra is megtagadja az átvételt, vagy az említett lejárat előtt kifejezetten kijelenti az átvétel megtagadását, az eladó felbonthatja a szerződést, és a szerződés feltételeinek be nem tartásából eredő költségek és elmaradt haszon megtérítéséül a megállapodott vételár 20%-ának megfelelő átalánydíjat követelhet. Ezen felül az eladó fenntartja magának a jogot, hogy magasabb kártérítést igazoljon és érvényesítsen, a vevő pedig fenntartja magának a jogot, hogy alacsonyabb kártérítést igazoljon és érvényesítsen.

A kockázat legkésőbb a vásárlási tárgy kiszállításával átszáll a vevőre, ideértve a részszállításokat és azokat az eseteket is, amikor az eladó más szolgáltatásokért, például a szállításért és a beszerelésért vállalt felelősséget. Amennyiben a szállítás a vevő hibájából késedelmet szenved, a kockázat átszállása a vevőre azon a napon kezdődik, amikor a megrendelés szállításra készen áll. Az eladó nem vállal felelősséget a szállítás során bekövetkező károkért.

Az eladó a vételi szerződésben meghatározott összes fizetés beérkezéséig fenntartja a tulajdonjogot a vásárlási tárgy felett. A vevő a teljes fizetés teljesítéséig nem ruházhatja át a vásárlási tárgyat harmadik félre. E tilalom be nem tartása esetén a vevővel, a biztosított hitelezővel és a zálogjogosulttal szembeni valamennyi követelés az eladóra száll át. A vevő ezennel máris átruházza az eladóra az áruk vevőknek vagy harmadik feleknek történő továbbértékesítéséből származó követeléseket a végszámla összegében (áfával együtt), függetlenül attól, hogy a megvásárolt árukat feldolgozás nélkül vagy feldolgozás után értékesítették-e tovább. A tulajdonfenntartás időtartama alatt a vevő köteles a vásárlási tárgyat megfelelő állapotban tartani, és vállalja a szükséges javítások elvégzését. A vevő felelős a vásárlási tárgy kockázati biztosításáért saját költségére. Amennyiben a vevő megsérti a szerződés feltételeit, különösen a fizetési késedelem tekintetében, az eladó hivatalos figyelmeztetés kiadása után jogosult az áru visszavételére, és a vevő köteles az árut visszaszolgáltatni. A tulajdonfenntartás érvényesítése és a vásárlási tárgy eladó általi lefoglalása nem minősül a szerződéstől való elállásnak. Ha a szerződés megkötése után kiderül, hogy a vevő kedvezőtlen pénzügyi helyzetben van, az eladó jogosult biztosítékot követelni, és a szerződést felbonthatja, ha ezt a biztosítékot a meghatározott határidőn belül nem igazolják.

A vevő által a hibákkal kapcsolatban benyújtott igények feltétele, hogy a vevő a Német Kereskedelmi Törvénykönyv (HGB) 377. §-a és az azt követő szakaszokban előírt vizsgálati és hibabejelentési kötelezettségét megfelelően teljesítse, különösen azáltal, hogy az észlelt hibákat haladéktalanul jelenti az eladónak. A hibákból eredő elévülési idő a törvényi rendelkezéseknek megfelelően alakul. Az alkatrészek akkor minősülnek hibásnak, ha használhatatlanok, vagy használatukat jelentősen akadályozza tervezési hiba, anyaghiba vagy gyártási hiba. Az alkatrészek nem minősülnek hibásnak, ha az eladó nem felelős a hibaért, például ha nem zárhatók ki külső tényezők, mint például a kipufogógáz-körülmények, a pékség klímája, a tésztaadagolási problémák, a kezelői hiba és hasonlók. Az eladó gyártói adatai nem minősülnek az áru minőségére vonatkozó megállapodásnak, illetve a jótállási jog értelmében vett bizonyos tulajdonságra vonatkozó garanciának, kivéve, ha erről a vevő és az eladó kifejezetten írásban megállapodtak. Amennyiben a megvásárolt termék hibás, az eladó köteles saját belátása szerint vagy a hibát kijavítani, vagy új, hibátlan pótlást szállítani. A pótalkatrészre vagy a hiba kijavítására vonatkozó jótállási idő 12 hónap, de nem jár le a vásárolt tárgy eredeti jótállási idejének lejárta előtt. Amennyiben a reklamáció megalapozott, az eladó viseli a javítással vagy a pótalkatrészek szállításával kapcsolatos közvetlen költségeket, valamint az utólagos teljesítéshez szükséges intézkedések költségeit, beleértve a szállítási, utazási, munka- és anyagköltségeket. A fennmaradó költségek a vevőt terhelik. Ha a későbbi teljesítés nem jár sikerrel, a vevő jogosult választani, hogy eláll-e a szerződéstől, vagy a vételár csökkentését kéri. A kicserélt alkatrészek az eladó tulajdonába kerülnek. A vevő további igényei, különösen a tényleges vásárlási tárgyon nem keletkezett károk megtérítésére irányuló igények kizártak, kivéve, ha 

a) a károk élet, testi épség vagy egészség sérelméből erednek, amelyek az eladó, az eladó jogi képviselője vagy az eladó helyett eljáró személyek szándékos vagy gondatlan kötelességszegésének tudható be;

b) egyéb károkról van szó, amelyek az eladó, az eladó jogi képviselője vagy az eladó helyett eljáró személyek szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelességszegéséből erednek.

Az eladó tulajdonosának és vezetésének szándékossága és súlyos gondatlansága esetét kivéve, alapvető szerződéses kötelezettségek vétkes megszegése esetén az eladó felelőssége a szerződéses jellegű, előre látható károkra korlátozódik. A vevő vagy harmadik felek által az eladó előzetes hozzájárulása nélkül nem megfelelően elvégzett módosítások vagy javítások kizárják az ebből eredő következményekért való felelősséget. A hibabejelentések nem jogosítják fel a vevőt a megállapodott vételár időben történő megfizetésének megtagadására. Amennyiben az eladó konkrét tulajdonságokat biztosított vagy jótállási ígéretet tett, a lényeges szerződéses kötelezettségek vagy a lényeges jótállási ígéretek teljesítésének elmulasztása a vevőt a szerződéstől való elállásra jogosítja, kártérítésre azonban nem. A német termékfelelősségi törvény rendelkezései ezáltal nem érintettek. A MIWE jótállási feltételei is érvényesek; a MIWE hűtőberendezésekre a MIWE pékségi hűtőrendszerekre vonatkozó feltételek vonatkoznak.

A használt berendezéseket a vevőnek saját költségén, a helyszínen kell átvennie. Egyéb tekintetben a III. szakasz rendelkezései alkalmazandók. A kockázat a vevőre akkor száll át, amikor értesítést kap arról, hogy az áru átvételre készen áll. A használt áruk – beleértve a működőképességüket tekintve tesztelt árukat is – garancia kizárásával kerülnek értékesítésre. Minden felelősség kizárt mind a nyilvánvaló, mind a rejtett hibák tekintetében, csakúgy, mint bármely egyéb jótállási igény, beleértve a VI. szakaszban meghatározott, hibákból eredő kártérítési kötelezettségeket és a hibákból származó károkat is. A vevő jogosult a szerződés megkötése előtt megtekinteni és megvizsgálni a vásárlás tárgyát. Az eladó 6 hónapos jótállást vállal a használt, gyárilag felújított MIWE rendszerekre. Ezekre a rendszerekre is vonatkoznak a VI. szakasz szerinti jótállási rendelkezések és a MIWE jótállási feltételei.

Az építési engedélyeket és az egyéb jogszabályok által előírt engedélyeket (beleértve a magánjellegű engedélyeket is) közvetlenül az építtetőnek kell beszereznie. Amennyiben a vevő igényli a berendezéseket, illetve hozzájárul a szállításhoz és a szerelés megkezdéséhez, az eladó feltételezheti, hogy a vevő beszerezte az összes szükséges engedélyt, és hogy a szállításra és a telepítésre vonatkozó feltételek teljesültek.